Bátran hívhatjuk a 112-t, ha a mentők, tűzoltók vagy rendőrök beavatkozását igénylő helyzetet észlelünk, például ha súlyos közlekedési baleset szemtanúi vagyunk vagy látunk egy lángokban álló épületet. A megadott példákból pontosan kiderül, mire is találták ki a segélyhívót. Vészhelyzetekre, nem pedig arra, hogy forgalmi információkat kérjünk vagy épp időjárás-jelentést kapjunk. Mi több, az ilyen felesleges hívások le is terhelik a rendszert, veszélybe sodorva ezzel azoknak az életét, akik valóban a készenléti szervek segítségére szorulnak.
Annak ellenére, hogy ez mindenkinek magától értetődőknek kellene legyen, még mindig vannak olyanok, akik megalapozatlanul tárcsázzák a 112-es segélyhívót. Mi több, annak ellenére, hogy az év első három hónapjában csökkent a nem vészhelyzetről szóló bejelentések száma, májusban ismét több volt az indokolatlan és kamu hívás, mint a valóban kritikus helyzetben indított hívás. A 11 922 közül mindösszesen csak 5642 tartozott az utóbbi kategóriába.
Ha pedig annak függvényében vizsgáljuk a befutott hívásokat, hogy mely szervekhez kellett továbbirányítani őket, akkor egyértelműen látszik, hogy legtöbbször a mentősök telefonvonala ég. A mentőszolgálat egyetlen hónap alatt 4554 hívást regisztrált, de ugyanakkor érdemes tudni azt is, hogy nem minden egészségügyi vészhelyzethez tudnak ők eljutni. Sok helyszínre ugyanis a SMURD-rohammentők vonulnak ki, kik szerkezetileg egyébként a katasztrófavédelemhez tartoznak.
Ha már katasztrófavédelem, akkor érdemes elmondani, hogy náluk 835 alkalommal csengett a telefon, a rendőrséghez 1410 hívást kellett átirányítani, a csendőrséghez pedig 179-et. Mindezek mellett volna 7 olyan hívás is, mely nem a fentebbi szervek hatáskörébe tartozott, de természetesen ezeket is továbbították oda, ahová valóban tartoztak.